Például akkor, ha a gyerek lekente pillanatragasztóval! Vagy ha az ember elfoglalt vállalkozó! Esetleg live-online oktatással foglalkozó nyelvtanár, aki éppen egy telefonkonferencián vesz részt.

Én – gondolom kitaláltátok – az utóbbi kategóriába tartozom. Életem első telefonos konferencáját tudom a hátam mögött. Mit mondjak, érdekes élmény volt!

Gyanútlanul hívtam be a Time4you cég által megadott linket. Előtte természetesen lelkiismeretesen leellenőriztem, hogy alkalmas-e a gépem a virtuális osztálytermük futtatására, és miután megkaptam a „az Ön gépének konfigurációja megfelelő” jelzést, beléptem a jelszóval, amit kaptam.

A szokásos nyitófólián egy szöveg állt: „klikkeljen a telefonra”, és egy kép. Én pedig klikkeltem. A telefonra. A képen. És persze nem történt semmi. Kétségbe esve kerestem, hogy most mire kell tulajdonképpen klikkelnem, vagy hol van a kapcsolódási pont? Láttam a moderátorok fotóját, a többi résztvevőt, és a chatet – de nem értettem, hogy hogyan fogom őket hallani is? Jó pár perces kétségbeesett kutatás után felfedeztem a kérdéses telefonszimbólumot a virtuális osztályterem felső sarkában......
 
Nos, miután ráleltem, rá is klikkeltem, amire felugrott egy ablak: „ Mi most felhívjuk Önt a következő számon 0565133.... Biztos, hogy ezt akarja?” Mérlegeltem, hogy akarom-e, aztán bezártam az egészet! De így meg nem voltam kapcsolatban a csapattal. Úgyhogy megint ráklikkeltem a telefonra, és – egy életem, egy halálom – megnyomtam az „Igen, biztosan ezt akarom” gombot, aztán vártam, hogy mi lesz.

Az lett, hogy csörgött a telefonunk. Felvettem, de körülbelül úgy, mint drága nagymamám, mikor közel 80 éves korában bekötötték hozzájuk – félve néztem a kagylót.... A vonalban rengetegen voltak. Szó szerint. Majdnem 20 ember egyszerre. A moderátor sorban üdvözölte a belépőket, én meg félve hallgattam. Aztán megszólaltam, hogy „Halló...??”. Mire jött a válasz, „Ki van ott?” – erre én: „Én vagyok, Frau Beck...” És innen már sínen voltam. A moderátor ugyanis Herr Rückel volt, aki pár napja a blogomat is megtisztelte egy hozzászólással. Kedvesen üdvözölt, és megnyugtatott, hogy nem én vagyok az egyetlen a résztvevők között, aki először vesz részt telefonos konferencián.

És innentől kezdve jó bő egy órán keresztül a telefon a fülemen lógott.....A karom elzsibbadt, a fülem megfájdult, és csak kitekeredve tudtam fél kézzel gépelni a chatbe, ha arra volt szükség. De maga az előadás érdekes volt.

Ja, hogy mi volt a téma? A virtuális világok.