A weblog, vagy blog leegyszerűsítve nem más, mint egy interneten vezetett, nyilvános napló. Lehet személyes és lehet szakmai (mint az enyém is), bár ez utóbbi Magyarországon még nem terjedt el annyira, mint külföldön.

A weblog többféleképpen is használható az internetalapú nyelvoktatásban.

Lehet adott témához blogot kerestetni a tanítvánnyal, interneten keresztül. Megadjuk neki, hogy milyen témában keressen bejegyzéseket és a következő óráig el kell küldenie nekünk (egy üzenetben a Lingvicon keresztül) a megfelelő linkeket. Kezdőknél elég nagy feladat ezeket megkeresni (tudni kell hozzá használni az internetes keresőket, amit természetesen megmutatunk és elmagyarázunk a live-online órán!), haladóknak már olyan feladatot is adhatunk, hogy vagy kommentálja a blogot, vagy írjon róla rövid ismertetőt és véleményt.

A blogírás lehet önálló feladat is! A szakközépben, ahol tanítottam, a tanítványaim minden hétre írtak naplót. Az előző hétről kellett nekik írni, kétszer 6-8 mondatot. Ki volt kötve az is, hogy adott hétre milyen nyelvtani szerkezeteket szeretnék olvasni a naplókban, természetesen a múlt időn kívül. Ezt következetesen egész évben, minden hétfői órán számonkértem (néha 2-3 embertől, néha beszedtem az egész csoport naplóját), és ez a módszer (egyébként szintén német szakos, több mint 30 éve a pályán lévő édesanyám „találmánya”) ahhoz az örvendetes eredményhez vezetett, hogy a csoport íráskészsége ugrásszerűen fejlődött. Persze a gyerekek alapból nem szerették ezt a feladatot, de ugye néha csak a keserű orvosság segít.....

Visszatérve a témához..... Tanítványainkat megkérhetjük arra, hogy vezessenek blogot az interneten, mégpedig a tanult idegen nyelven, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt én az iskolában csináltam. Persze magántanítványoknál nem lehet annyira szigorúan számon kérni, mint az iskolában, de a legtöbben belátják, hogy ezek a feladatok az ő érdekeiket szolgálják.