Ahogy ígértem, jelentkezem a következő bejegyzéssel!
A múlt héten véget ért a VHS-én (tudjátok, ahol a bevándorlókat tanítom) a nyári szünet. Mivel a szünet vége szerdára esett, a tanulók nagy része nem jelent meg az órákon. (minek arra a két napra??) Ennek nem örültem, mert új nyelvtani anyagot szerettem volna velük venni, de azt a csoport felével nem szerencsés. Viszont úgy gondoltam, hogy ha már így alakult, akkor bmegyünk a gépterembe és felfedezzük az internetet. Így is tettünk.
felfedezés nem volt egyszerű, mert a csoport nagy része még soha nem ült számítógép előtt, és nem tudta például, hogyan működik az egér. Ez amiatt volt így, mert a tanulók között sok az 50 év feletti, aki 8-10 osztályt végzett, vagy olyan 5-8 osztályt végzett nők, akiket otthon maximum a TV elé enged a férjük, az internetre, számítógép elé semmikép. Volt, aki igazán írni és olvasni is a VHS-én tanult meg ....
A felfedezés első lépcsője a google keresője volt. Azt a feladatot kapták, hogy keressenek egy izgalmas oldalt, amit aztán a többieknek is bemutatnak. A feladatot nagyon élvezték, szinte mindegyikük a saját hazája életéből keresett képeket és oldalakat.
A következő lépés bevezetés volt az interaktív feladatok világába. Ez nagyobb falat volt, de megoldották ezt is és hamar belejöttek a feladatmegoldásnak ebbe a módjába is. Érdekes volt megfigyelni azt, amit az online tanítványoknál már régóta tapasztalok: nem voltak hajlandók megelégedni az alacsony %-ú erdeményekkel. Addig csinálták a feladatokat, amíg nem lett legalább 80-90%. Másnap ketten is mesélték, hogy otthon hajnalig csinálgatták újra és újra a feladatokat, amiket kiadtam nekik.
Ez a tapasztalat azért volt fontos, mert bár az egyetemen már dolgoztam a Lingvico-val blended formában, az nem volt mérvadó ebben az esetben, mert a tanítványok egyetemi hallgatók voltak. Ez a csoport azonban egyszerű emberekből áll, mégis működött a „varázslat”.
